Ez a webhely sütiket használ a funkcióinak biztosítása érdekében. Látogatáselemzés céljából kizárólag anonim adatok kerülnek rögzítésre, marketing céllal nem gyűjtünk adatokat.
Részletek a cookie-k kezeléséről

Amit az elmúlt 1 évben az etikus vásárlásról tanultam

Évi
2018. 04. 19. 14:45:31

Környezeti és etikai szempontból átgondolt vásárlói döntéseket hozni nem könnyű, de nem is lehetetlen. 1 éve már, hogy úgy tekintek a forintjaimra, mint szavazóeszközre, melyekkel hiszem, hogy pozitív változásokat tudok előidézni. Összeszedtem mi ennek az 1 évnek a tapasztalata a témában.
 

Háttér: mit jelent az, vásárlóként etikusnak/tudatosnak lenni?

  • Szerintem az etikus vásárlások környezeti és etikai szempontból átgondolt vásárlói döntések. Olyanok, amelyeknek valamilyen valós társadalmi vagy környezeti hozzáadott értéke van. Lehet ez egy tudatos voksolás egy adott termék mellett, vagy épp egy termék bojkottja etikai, elvi okokból.
  • ​Az etikus vásárló pedig az, aki szeretne egy jobb világban élni és tenni ezért. Akik a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoznak egy fenntarthatóbb világra és ezzel csökkenteni kívánják az ökológiai lábnyomukat.

A téma miértjéről a két kedvenc idézetemmel:

  • „Mi lenne, ha mindannyian szavazóeszközként kezdenénk el a pénzünkre tekinteni? Egy reggel arra ébrednénk, hogy mindenki számára érdekes az a hatás, amit a költéseivel elér, hogy vásárlásaival közvetve kiket támogat, kiket is juttat bevételhez, profithoz. Vajon másképp költenénk?”*
  • „Magyarországon több mint kilencmillió ember hoz rendszeresen valamilyen fogyasztói döntést, ami óriási erő. Ha a vásárlói döntések ilyen ütemben változnak, az mindenkinek a javát szolgálja, és képes valódi változások előidézésre. Ezek azok a döntések, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. Például hozzájárulnak ahhoz, hogy megmaradjon az élő környezet, ne zsákmányoljuk ki a termelőket és a munkásokat, ne legyen gyerekmunka.”** - (forrás: tudatosvasarlo.hu)

    Amit az etikus vásárlásról az elmúlt 1 évben tanultam


Íme pár dolog, amit az elmúlt 1 évben tanultam a témában

Nem lehetséges a 100%, az egyensúly a cél.

Nem, nem elírtam. Tényleg úgy gondolom, hogy a mai világban egyszerűen nem lehetséges olyan életet élni, amelyben minden vásárlói döntésem 100%-ban etikus, és fenntartható. Vannak helyzetek, amikor nem lehet elkerülni a műanyag használatát és vannak azok a vásárlások, amikor megveszi az ember azt a lakberendezési tárgyat, vagy ruhát, amiről nem tudja ki készítette pontosan, hol és miből. Addig legalábbis biztos, amíg rá nem talál egy olyan márkára, ami átlátható folyamatokat és etikus termékeket nyújt az igényeire...és ez teljesen rendben van így. Nem adom fel, nem csinálom görcsösen, mert hiszem, hogy minden apró lépés számít. Csak könnyedén. Lépésről lépésre, ami jól esik. Apránként, megfizethetően és kényelmesen terelem magam az etikus megoldások irányába. Próbálok benne élvezetet találni, merthogy van benne. Az anyatermészet elvégre nem várja el tőlünk, hogy tökéletes zöld vásárlók legyünk, és zéró legyen a kibocsájtásunk ahhoz, hogy ő boldogulni tudjon. A természet ökológiai rendszerei képesek feldolgozni a szennyezés a hulladék egy bizonyos mértékét. Egy a feladatunk csak. Vissza kell találnunk az egyensúlyba és az, hogy minél többünk fejében elinduljon egy változás. 

Etikus? Rengeteg jelentése van.

Legelőször, mikor elkezdtem foglalkozni a témával, az etikus szó alatt főleg annak a humánus aspektusával foglalkoztam: az emberek, akik a bútoromat, ruhámat, takarómat és a párnámat készítik, valószínűleg rossz bánásmóddal, alulfizetetten dolgoznak valahol a nagyvilágban. Utáltam, hogy szinte semmit nem tudok arról, hogy hol készülnek a tárgyaim, ki készíti őket és hogyan. 1 éve még, szinte egy olyan márkát nem tudtam felsorolni az életemből, akitől vásároltam akkor, és akik egy pici kis átláthatóságot is adtak a folyamataikról. Azóta több etikus márkával megismerkedtem és arra is rájöttem, hogy mindenkinek megvan a maga definíciója a témára. Vannak, akik jobban aggódnak a felhasznált anyagokért (ártalmasak-e a környezetre?), a gyártás során felhasznált energiáért (Használnak-e túlzott mennyiségű energiát és vizet termelnek?), megint mások ara figyelnek, hogy a termék nem káros-e a saját testünkre, és állatkísérletektől mentes legyen. Mások csak olyan márkákat vásárolnak, amelyek helyben készültek, hogy saját gazdaságukat támogassák, vagy épp kifejezetten speciális társadalmi csoportokra koncentrálnak – mentális sérültek, vaksággal, siketséggel, mozgáskorlátozottsággal együtt élők, időskorúak, háztartásban maradó nők lesznek a márka szerves részei. Kevés olyan márka van, aki mindent meg tud tenni – és nem azért, mert ne lenne meg bennük a szándék – hanem mert talán lehetetlen is. De ez is talán rendben van így. Nem kell az „etikus” szót túlterhelni. Pláne ha az csak egy reklámfogásként szerepel a vállalkozás identitásában, mert megtöri az emberek bizalmát.

Büszkeséggel tölt el.

Kevés más olyan döntést tudnék mondani az életemből, amire annyira büszke vagyok, mint arra, hogy megalapítottuk a PaUZa márkát. (Nah jó, max azt mikor felmondtam 2 éve és elmentünk világot látni. Azt érzem, hogy értéket teremtünk és szemléletet formálunk vele. Önzőség vagy sem, nincs jobb érzés a világon, mint így hasznosnak érezni magam.

A forintjaim sokat érnek.

Úgy tekintek a kis forintjaimra, mint kis szavazó cetlikre. Minden alkalommal, mikor kinyitom a pénztárcám, kifejezem a véleményem, döntök felelősen és teszem le a voksom ügyek mellett. Ezzel is vállalhatok aktív szerepet a környezetvédelemben.
 

Elérhetőek az etikus márkák, de van még hova fejlődni/fejlődnöm. (#nemszponzoralttartalom)

Tisztán emlékszem, magyar nyelven, az első információforrásom a témában a Tudatos Vásárlók Közössége honlap volt. Azóta szinte nem telik el úgy hét, hogy ne fedeznék fel újabb márkákat és blogokat a témában. Legújabb felfedezésem egy Holyduck! nevű blog, kifejezetten a fenntartható divatról, ökostílusról, tudatos ruhavásárlásról. Maacraft, Csendes Art N Craft és a Printa, vagy a környezetbarát tapétákat és festékeket forgalmazó Farrow&Ball, és hát ne felejtkezzünk meg a használt bútorokkal foglalkozó vállalkozásokról sem: Mobelkunstról és a Fabrikáról. Hiszem ugyanis, hogy az etikus vásárlói döntésekbe beletartozik annak a mérlegelése is, hogy olyan terméket vásárolunk, ami első tulajdonosának már nem jelent értéket és elkerüljük azt, hogy a tárgy a szeméttelepen kössön ki. Nem egy úri huncutság tehát etikusan öltözködni és lakberendezni sem. Van pár népszerű hashtag is amit követek (#sustainableliving #ethicallyengaged, #consumedifferently #ethicalfashion #kornyezettudatos #kornyezetvedelem #fenntarthatodivat), innen látom külföldön és itthon hogyan fejlődik a téma és milyen irányba. Fejlődik-e egyáltalán? Ha ismertek további etikus márkákat, írjátok meg nekem bátran a cikk alá kommentbe. Köszönöm előre is!

Nem vagyok egyedül.

Zolival már a legelején eldöntöttük, hogy olyan márkát álmodunk meg, aminek a lelassulásra ösztönzés és a minőség mellett, etikus küldetéstudata is lesz. Folyamatos fejlődve a témában, fokozatossággal és a kis lépésekkel, a vásárlók bizalmát apránként elnyerve. Szemléletet is szeretnénk formálni, nem csak ízlést. Felelősséget vállalni abban, hogy formáljuk a vásárlókat és a vásárlási döntéseiket. Mikor másoknak meséltünk róla, sokszor az volt az első kérdés (a sok biztatás mellett): „Van erre igény? Jól meggondoltátok? A magyarnak nem a minőségre van igénye.” Mi ugyanakkor másként el sem tudtunk volna képzelni. Abban pedig a mai napig hiszünk, hogy ha valamit jól csinálunk, szívvel lélekkel, az előbb utóbb beérik. Sok márka van, aki etikusnak mondja magát, de ennél még nagyobb számú vásárló van, akinek fontos az, hogy a pénzén keresztül kit támogat, milyen szemléletmódot. Öröm látni a körülöttünk alakuló kis közösséget és érezni, hogy más is van rajtunk kívül, aki hasonlóan gondolkozik. Azt is látom, hogy napról napra egyre jobban kezd számítani a téma és kezdünk egyre többen lenni benne...és ez nagyon jó érzés. 

Az ipar és a gyártási folyamatok megváltozhatnak, de csak akkor, ha mi fogyasztók változunk meg először.

Az utóbbi 1 évben kialakult bennem több határozott vélemény e kapcsán, amiben nagyon hiszek:

  • Minden környezeti szennyezés a fogyasztásunk következménye. E szerint nekünk fogyasztóknak van a legnagyobb negatív hatásunk a környezetre, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a megoldás is a mi kezünkben van.

  • Hiszek az alulról induló kezdeményezésekben és abban, hogy ahhoz, hogy a gyártók magatartása megváltozzon, először nekünk fogyasztóknak kell a keresletünkön és a véleményünkön változtatni. Ők pedig majd azt fogják tenni és gyártani, amit elvárunk tőlük. Keresletet generálok, ami kínálatot fog hozni. Még több társadalmi és környezetvédelmi szempontból átgondolt kínálatot.

  • Hiszem továbbá, hogy a saját fogyasztásunk átformálásával szinte minden környezetvédelmi problémát megoldhatunk. Szerintem a megoldás a mi, mint FOGYASZTÓK kezében van.

Ha tetszett a cikkünk, iratkozz fel hírlevelünkre a weboldal legalján, hogy havonta értesülj a legolvasottabb blog bejegyzésekről és PaUZa hírekről!

Megtalálsz minket Instagramon és Facebookon is.

Pinteresten pedig tovább inspirálódhatsz.

Xxx, Évi

* Idézet Molnár Csabától, a MagNet Bank Közösségfejlesztési igazgatójától.
** Idézet Gulyás Emesétől a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársától.