Végre elkészültünk a Pauza üzletével. Pontosan 1 hónappal tartott tovább, mint terveztük. A felújítási napló írásával is pont ennyire vagyok lemaradva. Sebaj, most pótlom. A mai, egyben utolsó felújítási napló részletben főleg fotókat fogok megmutatni a végeredményről és mesélek az üzlet számomra legkedvesebb részleteiről. 

Belefér a birkaszőr és a gyapjú árusítása egy olyan márkának a kínálatába aki magát etikusnak mondja és igyekszik a termékválasztékát a minőség, a lelassult pillanatok, természetesség, de a fenntarthatóság szemszögéből is végiggondolni? Elfér egy tudatos vásárló kosarába a bőr, a szőr és a gyapjú? Többször terveztem már stílustippeket adó birkaszőrös posztokat írni, de előtte még szükségesnek éreztem a gondolataimat etikus vonalon is összeszedni a birkaszőrről. Régi adósságomat törlesztem tehát magam felé ezzel a bejegyzéssel, de remélem számotokra is lesz majd hasznos mondanivalója. 

Mozgalmas napokat élünk szó se róla. Reggel 7:30-kor már a mesteremberekkel isszuk a napindító kávét, napközben rohangálunk a felújításhoz szükséges dolgok után, mindeközben pedig szorgosan jegyzetelünk az üzlet kialakításáról nektek, hogy még véletlenül se vesszen kárba semmilyen részlet arról, hogyan alakul a Pauza főhadiszállása. Reméljük hasznos sorok ezek azoknak, akik valami hasonlóba vágnak, legyen az lakás vagy netán egy saját üzlet.

Múlt héten árultuk el Nektek, hogy készül a Pauza főhadiszállása. Akkor sokan kértétek, írjak a blogra felújítási naplót az üzletről. Elkészültem az első beszámolóval. Íme!

Soha nem csináltam még bodzaszörpöt. Mitöbb az is távol áll tőlem, hogy recepteket osszak meg, mert nem vagyok a konyhák tündére, de ez az élmény most annyira magával vitt, hogy úgy éreztem meg kell osszam Veletek. A bodzával kapcsolatban van pár élményem a gyerekkoromból is. Rémlik, hogy a dédi Zebegényben sokszor készített szörpöt belőle, és volt Cegléden a Kékkő utcában egy rész, ahol mindig rengeteg bodza bokor virágzott az évnek ebben a szakában. Az illatára és a látványára is emlékszem, a szomszéd kislánnyal ugyanis sokat játszottunk az utcán arrafelé. 

Itthon folyamatosan arra törekszem, hogy lassan de biztosan, lecseréljünk a tárgyainkat kézzel, lassú folyamattal készült tárgyakra, azok etikus alternatíváira. Olyanokra, amik láttak emberi kezeket, van bennük anyag és amikről tudom hol készült, ki készítette. Valahogy a hálószobát érzem a legfontosabbnak most ezen a téren.

Környezeti és etikai szempontból átgondolt vásárlói döntéseket hozni nem könnyű, de nem is lehetetlen. 1 éve már, hogy úgy tekintek a forintjaimra, mint szavazóeszközre, melyekkel hiszem, hogy pozitív változásokat tudok előidézni. Összeszedtem mi ennek az 1 évnek a tapasztalata a témában.

Április 15, vasárnap. Jó pár hónapnyi tél után az élet egyszerű szépségei, mint a napsütés, a színek, a levegő illata is olyannak hat, mintha a világ legnagyobb ajándékai lennének. A hét tele volt napsütéssel. Téli álmából ébredezik mindenki és minden körülöttünk, és ezt olyan jó látni.